Alvajáró - Omega

Hogyha sírsz, jobb, ha elmegyek

Én nem tudok együtt sírni veled

Úgysem érted, már senki sem ért

Szörnyű érzés, bűvös részletek

Nagy zűrzavar, semmi sincs a helyén

Lázban égek és nem tudom, miért

Én azt hiszem, alvajáró vagyok

Nincs életem, csak egybeolvadt napok

Úgy létezem, hogy félig máshol vagyok

Mint tollpihét, felkap, messze sodor a szél

Néha érzem, majdnem ott vagyok

Egy második ébredéshez közel

Melyben éled egy teljesebb lény

Röpke érzés, máris vége van

Mindig visszatart egy láthatatlan küszöb

És megfakul bennem újra a fény

Én azt hiszem, alvajáró vagyok

Nincs életem, csak egybeolvadt napok

Úgy létezem, hogy félig máshol vagyok

Mint tollpihét, felkap, messze sodor a szél

Hogyha sírsz most, jobb, ha elmegyek

Már nem tudok együtt sírni veled

Légy boldogabb, én nem haragszom rád

Két szemem elé, mintha játszana

Megfordítva tart látcsövet a világ

Abban nézlek és távolodom

Mind, azt hiszem, alvajárók vagyunk

Nincs életünk, mindent veszni hagyunk

Úgy létezünk, hogy félig máshol vagyunk

Mint tollpihét, sodor messze minket a szél

If you're crying, I'd better go

I can't cry with you

You don't understand anyway, no one understands anymore

Terrible feeling, magical details

It's a big mess, nothing's in place

I'm burning with fever and I don't know why

I think I'm a sleepwalker

I have no life, just merged days

I exist being halfway there

Like feathers, it picks up, the wind drifts far away

Sometimes I feel like I'm almost there

Close to a second awakening

In which you live a fuller being

Feeling fleeting, it's over

It is always held back by an invisible threshold

And the light fades in me again

I think I'm a sleepwalker

I have no life, just merged days

I exist being halfway there

Like feathers, it picks up, the wind drifts far away

If you're crying now, I'd better go

I can't cry with you anymore

Be happier, I'm not mad at you

In front of my two eyes, as if playing

The world is upside down

I look at it and move away

We all think we are sleepwalkers

We have no life, we let everything go

We exist halfway elsewhere

Like feathers, the wind sweeps us far away