Holdlény - Tymah

Maga vagyok a hold.

Egy sápadt öreg holt.

Szememben nincsen fény…

Egy vénült õsi lény.

Magányos úton jár.

Erõt a könyvbe zár.

Halálon túli fény

Magához hív a lény

Erdõ, fagyos és szép.

A kapuján átlép.

Egyre lassul a szív,

S a lény egyre csak hív.

Feledett sötét hit

Teszi a rituáléit.

Titokzatos, s gyönyörû.

Vérrel írott a gonosz mû.

Feltárva vagyon fedele

Elszabadulva szelleme.

Terjed pestis és döghalál

A Sátán angyalokkal hál

Keresve eme õsi jelét

Felnyitja az a fedelét

S újra az égnek engedi,

S világot a gonosz elnyeli

I am the moon.

A pale old man is dead.

There is no light in my eyes…

An old-fashioned ancient being.

He is on a lonely road.

It locks in the book.

Light beyond death

The creature is calling to itself

Forest, frosty and beautiful.

He walks through his gate.

The heart is slowing,

And the creature keeps calling.

Forgotten dark faith

He does his rituals.

Mysterious and beautiful.

The evil work is written in blood.

Property cover uncovered

Releasing his spirit.

Plague and pestilence are spreading

Satan sleeps with angels

Looking for this ancient sign

He opens that lid

And let it go to heaven again,

And the world is swallowed up by evil