Egy álom elég - Edda

Régen volt, valahol az ut véget ért,

Régen volt, ma is minden perce elkisér.

Akkor rank sütött a nap, és én megtalaltalak

Akkor ugy ölelt a holnap, együtt igértünk a Holdnak szép jövõt.

Álomkép, hogy majd egyszer ujra visszatérsz

Ne igérd! A remény a szivem tépi szét.

Hol van mar a régi nap, amikor ugy vartalak?

És a Hold is szamon kéri, amit együtt igértünk

Menj, ha menned kell,

Varok Rad a szivemmel.

Egy alom elég,

Amit nem tépsz el,

És én elfogadom,

Hogy még élnem kell.

Egy mas vilag, ahova én nem léphetek at,

Nem kérhetem, vegyék el fajó életem.